Amikor végre ágyába dőlhetett az álom nem jött a szemére. Vagyis jött. Rá gondolt.
Gondolt eljövendő életére. A csodás gyermekeikre. Egy családi fotóra a kandalló párkányán. Ahogy évek múltával is egymás kezét fogva sétálgatnak az utcán. A nevetésére amikor lelocsolta vízzel mosogatás közben. Látta maga előtt kedves tekintetét. Őzike szemei teli szeretettel. A vállára omló vörös hajzuhatagot. Ajkai csókra csábítanak.
Mily kár hogy a villamoson látta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése